Meredith Whale egy fiatal nő.Más városba költözik,hogy új életet kezdhessen,tervei szerint jobbat.Rögtön házkereséssel indította a napját.Nem kellett sokáig járnia a várost,meg is találta a neki megfelelő kicsi és olcsó lakást.
Bebútorozott kis házikó,szegényes berendezéssel ugyan de ennyit engedhet meg magának amíg nem szerez egy tisztességes állást.Meredith nagy álma,hogy ünnepelt ötcsillagos szakácsnő lehessen.Ehhez elkell helyezkednie a konyhaművészet terén.
A ház alapos átvizsgálása után,Meredith úgy dönt ,hogy nem hagyja idejét kárbaveszni,inkább gyorsan állás után néz.Hihetetlen nagy örömet érez,amikor szabad helyet lát mosogatóként.Innen még sok munka kell,de eljuthat a konyhaművészet csúcsára is,ígyhát azonnal munkát vállal.
Kezdenie csak másnap kell ,ezért úgy döntött körbe néz a városban egyetlen biciklijével.Közben sokat gondolkodik,hogy mitől tehetné széppé az itt töltött napjait.
Hazáig csak gondolkodott ,de nem látott egyéb kiutat a munkán kívül.Amikor bement a házba és megérezte az ürességet nagyon elszomorodott,hiszen ő egyedül van! ”Csend és nyugalom.Igen,igen,de ez már túl csendes nekem.Magányosnak érzem magam ebben a házban!” – gondolta.
Ekkor gondolkodás nélkül a telefonhoz futott és egy számot tárcsázott.Mikor felvették a túlsó vonalon,megijedt de nem tette le a kagylót.Csak arra gondolt,hogy nem akar magányos lenni.
Ekkor megszólalt egy hang a másik készüléktől :
Női hang : Halló!Jó napot kívánok!Ön az örökbefogadási központot hívta.Miben segíthetek?
Meredith : Ha-halló!Én...Szeretnék egy kislányt!
Női hang : Örömmel hallom,hogy vannak olyan emberek is a városban akik szívesen segítenek az árvaházban élő gyermekeken.Természetesen sok kislány van aki egy szerető otthonra vágyik.Hogy hívják önt?
Meredith : A nevem...Meredith.Meredith Whale.
Női hang : Rendben Meredith.Ön pár óra múlva boldog anyuka lehet,mert amikor leteszi a kagylót,már indulásra készen áll az Elena nevű kislány,aki pár órán belül az ön karjaiban sírhat fel.
Meredith : Ez..ez nagyszerű! Elena.Milyen szép név.Tisztességesen a gondját fogom majd viselni a kislánynak!
Női hang : Ezt el is várjuk öntöl.Ha bármi probléma adódik,hívjon ezen a számon kérem.Ha tudunk segítünk.
Meredith : Köszönöm.Viszont hallásra!
Női hang : Viszont hallásra!
„Lesz egy lányom.Lesz egy láányom!”-így kiáltott Meredith az üres ház levegőjébe.
Az alatt a pár óra alatt amíg várta a kislányt,rendet rakott és előszerelt pár dolgot a gyermeknek.Próbálta úgy rendezni a szobát,hogy az egy kis jövevénynek megfelelő legyen.
Egyszer csak csöngettek.Egy nő lépett be az ajtón,kezében egy bebugyolált „csomaggal”.Meredith átvette a kis „csomagot”.Amikor rá nézett a kislány arcára nem hitt a szemének.
”Ez egy csodálatos kisbaba”-gondolta.
Meredith: Szia Elena. Kislányom.
Csodásan mutattak együtt.Mostmár nem voltak egyedül.A kislány sem és Meredith sem.Egymásra voltak utalva.Csodás pillanatokat fognak átélni.Nem számított ,hogy nincs közöttük vérrokonság,Elena az első perctől úgy mosolygott új nevelőanyjára,mintha születése óta együtt lettek volna.Meredith is úgy szerette már most őt,mintha sajátja lenne.Egy ideig csak tartotta a lányt a kezében,aztán amikor az ásított egyet,rájött,hogy túl késő van ahhoz,hogy egy ilyen kis csöpség még ébren legyen.
Bevitte Elenát a szobájába,kicsit még dúdolgatott neki,de a lányt azonnal elnyomta az álom.
Meredith boldogan borította álomra fejét és várta a holnapot,hiszen mostmár volt neki egy kislánya akiért mindent elfog követni,csakhogy jó sorsa lehegyen.
|
EZ nagyon jó történet olvasom is a köv. részt.